2 A HAARP PROJECT

Ha Alaszka déli részén végigautózunk az ún. Tok-Highwayn, a 11-es mérföldkőnél, Gakona település közelében az út mellett több kilométeren át szögesdrótkerítés húzódik. A kerítés mellett tábla figyelmeztet arra, hogy itt katonai terület kezdődik. Ez az ún. HAARP Project (haarp = hárfa) fellegvára. A HAARP a High Frequency Active Auroral Research Program, azaz aktív magas frekvenciás program az auróra kutatására elnevezést takarja, vagyis hivatalosan az északi fény létrejöttét és tulajdonságait vizsgálja. Közreműködői az US Navy (haditengerészet), a US Air Force (légierő), valamit néhány egyetem és beszállító cég. A terület tulajdonosa az USA Védelmi Minisztériuma. Egy kívülálló számára már az is elgondolkodtató lehet, hogy vajon miért érdeklődik az amerikai hadsereg az északi fény iránt?
A projekt hivatalos leírása szerint a HAARP az ionoszféra fizikai folyamatait vizsgálja. Az ionoszféra a Föld légkörének felsőbb rétegei közé tartozik, a felszíntől számítva 60-1000 km között található. Nevét onnan kapta, hogy különösen gazdag elektromosan töltött részecskékben, ún. ionokban. A Napból és a kozmikus térből eredő természetes sugárzás folyamatosan újabb töltéseket hoz létre és süt ki. Az Északi- és a Déli-sark környékét sűrűn hálózzák be a földi mágneses tér erővonalai, ennek következtében itt gyakran fordulnak elő nagy felületre kiterjedő kisülések. Ezeket a földfelszínről is látható jelenségeket hívjuk északi fénynek vagy aurórának.
A HAARP kutatásainak alapját a fenti képen is látható antennaerdő képezi. Az ún. dipólusos antennákból jelenleg 48 van, a végleges kiépítettséghez 180 antenna felállítását tervezik. A kereszt alakú antenna egyik karja a 2,8-7 MHz-es tartományért, a másik a 7-10 MHz-es frekvenciasávért felelős. Az antennák úgy vannak kapcsolva, hogy az ionoszféra szűk tartományát is képesek pontszerűen magas frekvenciás rádióhullámokkal bombázni. Az ionoszféra megcélzott tartományában ez elektromágneses folyamatokat gerjeszt, ami rádióhullámok kisugárzását eredményezi.
Már régóta ismert, hogy az elektromosan pozitív ionoszféra az összességében negatív töltésű földfelszín ellenpólusa, így a két réteg között folyamatos az elektromos feszültség. Ez a feszültség rendszeresen kisül, amikor valahol a Földön kitör egy vihar.
Az ionoszféra fizikai tulajdonságait használja a technika a drótnélküli információátvitelhez. A földi adók által kisugárzott rádióhullámok számára az ionoszféra olyan, mint egy hatalmas homorú tükör. Visszaveri a rádióhullámokat, amelyek így nagy távolságokat is képesek áthidalni. Aki már megpróbálkozott azzal, hogy egy a középhullámú sávon egy távoli adót hallgasson, tapasztalhatta, hogy a vételi viszonyok naplemente után jelentősen javulnak. Ennek oka, hogy ekkorra megszűnnek azok a zavaró effektusok, amiket a nap sugárzása okoz az ionoszférában.

Tesla és Schumann felfedezései

A fentiekben körülírt fizikai tényeket először Nikola Tesla horvát fizikus és feltaláló írta le a XX. század elején. Tesla akkoriban Colorado Springsben folytatott kísérleteket a drótnélküli energiaátvitellel. Kísérleti berendezéseivel több százezer volt elektromos feszültséget hozott létre, amellyel képes volt mesterséges villámok előállítására is. Rájött, hogy a villámlás mellékjelenségeként rendkívül alacsony frekvenciájú rádióhullámok kerülnek kisugárzásra, amelyek gyakorlatilag akadálytalanul képesek behatolni a földfelszínbe is. Ezzel a felfedezésével megtalálta azt a frekvenciát, amellyel Föld elektromágnesesen rezonál. Tesla munkáját akkoriban nem támogatta a tudományos közélet, és mivel felfedezéseinek gazdasági hasznát sem látták, munkájához nem talált szponzorokat, így az félbeszakadt. Majdnem egy fél évszázad telt el addig, amíg a müncheni egyetem egyik fizikusa - inkább véletlenszerűen - ugyanezt a felfedezést tette: Schumann megállapította, hogy az ionoszféra és a földfelszín közötti energia kisülések melléktermékeként rendkívül alacsony frekvenciájú rádióhullámok sugárzódnak ki, amelyek képesek rezonálni a Földdel. Ezek a rádióhullámok nemcsak behatolnak a Földbe, hanem ezáltal még fel is erősödnek, emiatt hatalmas állóhullámok képződnek, s ezek képesek hosszú időn át stabilak maradni. A Schumann-frekvencia pontos értéke: 7,8 Hz.
A rendkívül alacsony frekvenciájú hullámok (ELF-hullámok) katonai hasznosítása szinte kézenfekvő. Miután ezek a hullámok majdnem veszteség nélkül képesek behatolni a földfelszínbe és az óceánok vizébe, kitűnően alkalmazhatók földalatti objektumok lokalizálására, de tengeralattjárók felderítésére és a velük folytatott kommunikációhoz is.

Az emberi agy frekvenciái

Az emberi agy elektromos áramainak EEG-vel történő mérései megállapították, hogy agyunk 1-20 Hertz közötti elektromágneses hullámokat termel. Az orvostudomány ezt a spektrumot négy főbb tartományra osztja, amelyek különböző tudatállapotokhoz kapcsolódnak:
1. A delta-hullámok (1-3 Hz) az álom nélküli mélyalvásban és a komatózus állapotokban dominálnak.
2. A théta-hullámok (4-7 Hz) azokra az alvási fázisokra jellemzőek, amikor álmodunk.
3. Az alfa-hullámok (8-12 Hz) a nyugalmas ébrenléti állapotokban lépnek fel (pl. meditáció során, röviddel az elalvás előtt, illetve közvetlenül az ébredés után).
4. A béta-hullámok (13-20 Hz) a normális ébrenléti állapotra jellemzőek. A Schumann-frekvencia (7,8 Hz) tehát az agy alfa és théta-állapotának határán helyezkedik el. Ezenkívül ez az agyfrekvencia jellemző a legtöbb emlősállatra is. Ez az azonosság minden bizonnyal nem véletlen: az evolúció folyamán alkalmazkodtunk az életterünk sajátosságaihoz, hiszen az előbbiekben láthattuk, hogy ez a frekvencia jellemző bolygónk egyes természetes állapotaira.

A HAARP projekt lehetséges hatásai az emberi tudatra

Az eddigi adatokból következik, hogy a HAARP projekt antennái tevékenységük mellékjelenségeként nagy mennyiségben termelnek olyan elektromágneses hullámokat, amelyek frekvenciája 7,8 Hz. A kérdés az, hogy ez a véletlen műve, vagy szándékosan előidézett jelenség?
Mérések szerint az emberi agy hipnotikus állapotban is dominánsan alfa-hullámokat termel. A vizsgálatok ugyanakkor azt is igazolják, hogy hipnózis alatt az ember huszonötször könnyebben befolyásolható szuggesztiókkal, mint normál éber állapotban. Nem kell túl sok fantázia ahhoz, hogy ezen információkat összekombináljuk.
Alaszka messze van? Az ionoszféra tükrözési effektusát kihasználva egy kisugárzott jel nagy pontossággal juttatható el Földünk bármelyik pontjára.
Amennyiben csak természetes állapotú Schumann-hullámokról van szó, nem feltétlenül kell rosszra gondolni, hiszen ezek a hullámokkal természetszerűen egyébként is napról napra találkozunk. Azonban könnyű visszaélni a Schumann-hullámok természetével:
1. A mesterséges sugárzás intenzitásának növelése befolyásolhatja az ember tudati állapotát, érzékenyebbé teheti a mindennapi normális szuggesztív befolyásolások iránt (pl. reklámok).
2. A rádiótechnikából ismerjük, hogy az adók közismert frekvenciái csak vivőhullámok, amelyekre a tulajdonképpeni információt ráültetik (felmodulálják). Ha például a rádiónkon beállítjuk az FM 104 MHz-es tartományt, nemcsak egy monoton hangot hallunk, hanem egy komplett rádióprogramot, beszédet, zenét. Ezeket a komplikált információkat a 94 Mhz-es vivőhullám segítségével juttatják el az adótól (rádióadól) a vevőig (rádiókészülékig), majd a rádiókészülék ezeket ismét hallhatóvá alakítja. Az adó és a vevő közötti útszakaszon semmit sem hallunk a műsorból. Mindennapjainkat ilyen jellegű elektromágneses hullámok sokasága között éljük, szervezetünk mégsem érzékeli őket. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy a hagyományos rádiófrekvenciák egy olyan elektromágneses tartományhoz tartoznak, amiket az emberi agy nem képes érzékelni.
Mi történik azonban akkor, ha egy alfa-tartományú ELF-hullámra, pl. egy teljesen szokványos Schumann-hullámra ültetünk információt? Feltételezéseink szerint pont ezzel kísérleteznek, többek között a HAARP projekt keretein belül. Könnyen elképzelhető, hogy ily módon gyanútlan emberek ezreinek agyába lehet észrevétlenül információkat eljuttatni.
A HAARP projekt irányítói azzal nyugtatják a közvéleményt, hogy az alaszkai antennák teljesítménye nagyon alacsony. Azonban az emberi agy reakciója elektromágneses hullámokra még jobbára feltáratlan terület. Érdekes példa: egy hagyományos, kereskedelmi forgalomban is kapható játékmágnes térereje mintegy 1000 gauss, vagyis kerekítve kb. kétezerszer olyan erős. mint a Föld mágneses mezeje (0,3-0,7 gauss). Ha a testünk vagy fejünk közelébe tesszük az előbb említett mágnest, semmi jelét nem tapasztaljuk annak, hogy hatással lenne ránk. Ezzel szemben tudjuk, hogy az emberek és állatok a Föld mágneses terének legkisebb ingadozására is rendkívül érzékenyen reagálnak. Ezen alapul pl. az időjárási érzékenység, hiszen a közeledő vihar előtt lokálisan csökken a földmágnesesség.
Egész egyszerűen nem tudjuk még, hogy miért reagál az emberi agy gyenge impulzusokra ilyen erőteljesen, ugyanolyan jellegű erős impulzusokra pedig egyáltalán nem.

Vissza >>>