2 Megnyílt a Legfelső Tanács őszi ülésszaka

Kijevben megnyílt az Ukrán Leg­felső Tanács őszi ülésszaka. Ivan Pluscs házelnök megnyitó beszé­dében reményét fejezte ki, hogy a par­lament bizonyságát adja majd érett­ségének, felkészültségének és gyü­möl­csözően fog dolgozni.
Az ülésszakon jóvá kell hagyni a következő évi költségvetést, el kell fogadni az adó-, föld- és költségvetési törvénykönyvet, az áprilisi nép­sza­vazás eredményeinek megfelelően módosítani az Alkotmányt.
A plenáris ülések napirendjére 340 kérdést terjesztenek elő, ezek közül egyelőre 84 áll készen a meg­vitatásra.
L. Kucsma államfő levélben for­dult a Legfelső Tanácshoz, arra kérte a képviselőket, egyeztessék azokat a normatív dokumentumokat, melyek az állam érdekeinek megfelelően biztosítanák a költségvetési bevé­te­leket és érvényre juttatnák a gaz­dál­kodó szubjektumok érdekeit. Jelenleg sajnos nem minden vállalat van abban a helyzetben, hogy idejében befizesse az adót, a késedelemért pedig kamatot kell fizetni, melynek mértéke sok esetben már meghaladja az adózás mértékét. 128 ezer  vállalat 15 milliárd hrivnyával tartozik a költségvetésnek, ennek késedelmi kamata már megkö­zelíti a 10 milliárd hrivnyát. Ennek következtében a vállalatok képtele­nekké válnak tartozásaik kifizetésére. Fell >>>

2 Tóth Mihály a kisebbségi szervezetek sérelmeiről

Ukrajnában felszámolták a Ki­sebb­ségi, Migrációs és Vallásügyi Ál­lami Bizottságot, feladatait az Igaz­ságügyi Minisztérium Kisebbségi és Migrációs Ügyek Állami Főigaz­ga­tósága vállalta magára. Hrihorij Sze­reda, a főigazgatóság vezetője a múlt héten tanácskozásra hívta meg az országos kisebbségi szervezetek ve­ze­tőit. Az országban élő nemze­ti­ségeket leginkább foglalkoztató kérdéseket Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsé­gének elnöke foglalta össze.
Többek között kifejtette, hogy az állami bizottság megszűnése oda ve­zetett, hogy számos, a kisebbségeket sértő törvénytervezet kerülhetett a parlament elé. Többek között a nyom­dai termékek állami támogatásáról szóló törvénytervezet, amelyik csak az ukrán nyelven készült nyom­da­ipari termékek adómentességét he­lyezi kilátásba és nem terjeszti ki ezt a kedvezményt a kisebbségek nyelvén megjelenő kiadványokra.
Sérti a kisebbségek érdekeit a nép­számlálásról szóló törvénytervezet is, amely szerint nem a nemzetiségi ho­vatartozás kérdése lesz feltéve a kér­dőívben, hanem az etnikai szárma­zás­ra kell választ adni a megkérdezett személyeknek. Ugyanakkor az ukrán jog a nemzetiségekről szól és nem is ismeri az etnikai származás kifejezést.
Tóth Mihály kifejtette: célszerű volna, ha a főigazgatósság mellett működő kollégiumban helyet kapná­nak a kisebbségi szervezetek képvi­se­lői és azokból egy konzultatív szak­értői tanácsot hoznának létre, amely együtt működne a főigazgatóság képviselőivel és részt venne a tör­vény­előkészítő munkában, a kisebb­ségi törvények betartásának ellenőr­zé­sében. Fell >>>

2 Donyeckben az orosz nyelv egyenjogúsága mellett tüntettek

Váratlan eredményeket hozott a Doneck-medencében megtartott köz­vélemény-kutatás. A megkérdezett személyek több mint fele Ukrajna, Oroszország és Belarusz egyesülését támogatta. Az Európai Unióhoz való csatlakozást csak a megkérdezettek 19 százaléka helyeselte. Csökkent a NATO-tagság pártolóinak száma, míg 10 hónappal ezelőtt az emberek 28 százaléka támogatta Ukrajna észak-atlanti tagságát, most csak 18 száza­léka.
A megkérdezettek több mint 95 százaléka úgy vélte, hogy az orosz nyelvnek egyenlő jogállást kell biz­tosítani az ukrán nyelvvel, sőt az em­berek 40  százaléka nem tartotta szük­ségesnek, hogy minden ukrán állam­polgár tudjon ukránul. Fell >>>

2 Súlyos árat kell fizetni az orosz gázszállítmányok megcsapolásáért

Közismert tény, hogy Ukrajna rendszeresen megcsapolta az ország területén átvezető orosz gáztranzit­vezetékeket. L. Kucsma elnök ígéretet tett ugyan az orosz félnek, hogy be­szünteti ezt, de a bizalom megingott a két ország között. Ráadásul Ukrajna orosz adatok szerint 2, ukrán adatok szerint 1,4 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak a gázszállításokért.
Külföldi sajtójelentések szerint az orosz Gazprom képviselői Párizsban 4 nagy európai gázipari vállalattal tárgyaltak egy Ukrajnát elkerülő, Lengyelországon és Szlovákián át vezető új gázvezeték építéséről.
Vaszil Rohovoj ukrán gazdasági miniszter, ezekre az értesülésekre reagálva, kijelentette, hogy Ukrajna mindent meg fog tenni annak érde­ké­ben, hogy ne csak megőrizze, de meg is szilárditsa az orosz gázszállítások­ban megszerzett pozícióit. Kihangsú­lyoz­ta: az ukrán kormány behatóan fog­lalkozik ennek az égető problé­mának a megoldásával.
Komoly problémát okoz az ukrán gazdaságnak az is, hogy mintegy 110 millió dollárral tartozik Oroszor­szág­nak az atomerőművek fűtőelemeinek szállításáért és a kiégett tüzelőanyag elszállításáért. Az ukrán atomerő­mű­veket működtető Energoatom Vállalat az év eleje óta 606 millió hrivnya ér­tékben kapott fűtőelemeket, de ebből csak 505 millió hrivnyát térített meg. Egyébként a kiégett fűtőelemek el­szállításának évi költsége 581 millió hrivnya, de ebből az Energoatom csak 81,9 millió hrivnyát, azaz a szolgál­tatás értékének mindössze 14 száza­lékát fizette ki. Ez máris problémát okozott a zaporizzsjai atomerő­mű­ben, ahol kénytelenek voltak felfüg­geszteni két reaktorblokk karban­tartását, mivel az orosz fél mintegy 35,4 millió dollár értékű fűtőelemet nem szállított le. Fell >>>

2 Viktor Juscsenko kormányfő nem hivatalos látogatást tett Magyarországon és Kárpátalján

Csak a Magyar Televízió regio­nális adásaiból értesülhettünk arról, hogy Viktor Juscsenko ukrán minisz­terelnök Magyarországon és Kárpát­alján járt. Az ukrán sajtóban ugyanis erről csak nem hivatalos hírek jelentek meg.
A kormányfő állítólag nem politi­kai vagy gazdasági kérdések megol­dása céljából járt Kárpátalján, hanem a sajáni  szanatóriumban pihente ki amerikai állampolgárságú, de ukrán származású feleségével együtt a kormányzással járó fáradalmakat.
A magyar sajtó állításai szerint V. Juscsenko nem hivatalos látogatást tett a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol megbeszélést folytatott Helmeczy Lászlóval, a megyei közgyűlés elnökével, melyen a szomszédos határmenti megyék együttműködéséről esett szó. Felvető­dött egy, a határokon átívelő program­régió létrehozásának szükségessége, amelyben a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár megye és Kárpátalja lennének part­nerek. A programrégió legfőbb célja a ha­tár menti megyék, a határát­kelő­helyek, a vegyes vállalkozások fej­lesztése lenne.     Fell >>>